E három pillér integrált kutatását végzik a szakemberek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a Biztonsági Technológiák Nemzeti Labor (BTNL) tevékenységének keretein belül. A BTNL kutatásairól, valamint az NKE megváltozott szerepéről is szó esett a BTNL évzáró konferenciáján december 13-án. Az online eseményt Görömbei László projektigazgató, az NKE Fejlesztési Igazgatóságának projektmenedzsere moderálta.
A tavalyi évben 17 laboratórium kialakítása kezdődött a Nemzeti Laboratóriumok Programmal, ennek a hálózatnak az egyik tagjaként alakult meg az NKE-n a BTNL, amely a hazai biztonsági technológiai fejlesztések komplex tervezési keretének kialakítását végzi. A projektben a technológia-alapú biztonság három pillérének – az intézménybiztonság, a településbiztonság és a határbiztonság – integrált kutatását végzik 2024-ig Kiss Lehel, Hermann Gábor, illetve Balla József alprojektvezetők irányításával. A három pillért két horizontális kutatási terület fogja át: a kiberbiztonság és az 5G rendszer. Az NKE-n működő BTNL Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiáját követve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) szakmai, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával jött létre
„Jelentős az a fejlődés, amelyen a BTNL keresztülment, jó megmutatni az eredményeket, az elért utat és kijelölni a jövő irányait” – mondta köszöntőjében Sebők Katalin, a NKFIH elnökhelyettese.
Az NKE megváltozott szerepébe engedett bepillantást megnyitó beszédében Christián László, r. dandártábornok. Az NKE rektor jogköreit gyakorló, a Fenntartó által kijelölt rektorhelyettese hangsúlyozta: az egyetemek eddig jórészt a tudásátadás, a tudásteremtés feladatát látták el, ám mostantól megjelenik a tudás hasznosításában való közreműködés is. Hozzátette: a felsőoktatás intézményeinek tényleges szerepe lesz a társadalmi tudás hasznosításában, más szóval a tudás „piacosításában”, amely az egyetemen kívüli szereplőkkel egy kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést jelent. A BTNL szakmai vezetője úgy fogalmazott: „Azt gondolom, hogy a technikai innovációba való bekapcsolódás, a kutatás-fejlesztés elősegítése egyik fontos küldetése egyetemünknek. Az NKE sajátos, kivételes, sőt szerencsés helyzetben van, hiszen olyan tudományos diszciplínák járnak itt kéz a kézben, melynek lehetősége máshol nem adott. A rendészettudomány, a hadtudomány a nemzetbiztonság és a kiberbiztonság mind-mind megtalálható nálunk” – utalt a rektorhelyettes az egyetem négy karának képzési portfóliójára a biztonság tekintetében. „A kihívások, a kockázatok napról napra változnak, ennek kezelése az egyik legizgalmasabb kihívás, és ennek egyik legfontosabb kerete a BTNL”.
A közbiztonság és magánbiztonság modern, tudományos megközelítését tárta elénk Erdős Ákos, az NKE pénzügyőr őrnagya. A BTNL szakmai vezető helyettese szerint a biztonság megteremtése egy szolgáltatás. Ennek ténye leginkább a rendészeti szervek, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek munkájában jelent kihívást. A közbiztonságot nyújtó szervek esetében is az egyszerűbb, a gyorsabb, az ügyfélbarátibb szolgáltatásnak kell megjelennie a rendészeti hatósági tevékenységben, ami a magánbiztonság tekintetében még egyértelműbb kell, hogy legyen. „Legyen szó a hatósági jogalkalmazással érintett ügyfelekről vagy a magánbiztonság által kezelt ügyfelekről, minden esetben azt mondhatjuk, hogy nem elszenvedői, hanem élvezői szeretnének lenni a biztonsági szolgáltatásnak” – fogalmazott Erdős Ákos.
A Vodafone Telemetria (IoT) megoldásairól tartott beszámolójában Kovács Zoltán, a Vodafone Magyarország Zrt., a BTNL egyik konzorciumi partnerének biztonsági igazgatója az IoT egymással kommunikáló kiseszközeiről beszélt, melyben a Vodafone világ- és hazai viszonylatban is piacvezető, és melyek jelentős része a BTNL kapcsán is felhasználható. „A BTNL két horizontális kutatási területe a kiberbiztonság és az 5G. Az 5G technológia nem arra való, hogy egymás között telefonáljunk, még csak nem is arra találták ki, hogy az okoseszközeinken valamilyen tevékenységet folytassunk, hiszen arra a 4G technológia tökéletesen alkalmas. Az 5G technológiát arra találták ki, hogy gépek beszélgessenek gépekkel nagy tömegben, kis területen elhelyezve őket. Ezt a fajta tömeges kommunikációt tudja kiszolgálni az 5G”. Az igazgató az 5G területi lefedettségét is bemutatta hazai viszonylatban. A térképen látható volt, hogy az első bázisállomások 2020-ban való kialakítása óta Magyarországon az ipari létesítmények mellett a nagyvárosok és a Balaton-térsége is lefedetté vált.
Szöveg: Páhy Anna