Hogyan segítheti az építészet a bűnmegelőzést?
Projektzáró konferenciát tartottak a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai központjában a Legyen TERED építészeti bűnmegelőzési program apropóján. Bár a konferencia vezérfonalát a projekt I. és II. szakaszának lezárulása, vagyis a kőbányai Sajó Sándor tér bűnmegelőzési szempontokat integráló átépítése szolgáltatta, a meghívott előadók átfogó képet nyújtottak több, a bűnmegelőzést szolgáló hazai innovációról és erőfeszítésről.
A konferencia megnyitójában Dr. Kovács Róbert Antal, a kerület polgármestere kiemelte: a különböző felmérések szerint a közbiztonság a kőbányai lakosokat elsődlegesen foglalkoztató kérdés. Rámutatott, hogy ezen a téren kiemelkedő fontosságú az épített környezet kialakítása. A kerület vezetője említést tett az eltelt évek városfejlesztési lépéseiről (térfigyelő kamerák kihelyezése, közterületek átláthatóbbá tétele), amelyek növelték az objektív közbiztonságot és a lakosok szubjektív biztonságérzetét is.
Dr. Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) kommunikációs igazgatója kiemelte, hogy a bűnmegelőzésben ötvözni kell a társadalomtudományokat és a természettudományokat, jelen esetben az építészetet, illetve a technikát. Miközben az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött az állampolgárok bűnmegelőzési kultúrája, a közbiztonsági statisztikák javulása ezzel ellentétesen hat, és a „reflexek” tompulását eredményezheti.
Dr. Bozsó Zoltán dandártábornok, a Fővárosi BV Intézet parancsnoka amellett érvelt, miszerint a büntetés-végrehajtás jóval több az elítéltek fogva tartását lebonyolító szervezetnél. Pozitív tapasztalatai szerint a BV jelentős szerepet tud betölteni a bűnmegelőzésben azáltal, hogy aktívan bevonja az elítélteket a falakon kívül zajló projektekbe, ezáltal is segítve a jövőképük alakítását. Mint mondta, ez ahhoz a társadalmi szemléletváltáshoz is hozzájárul, amely a büntetés-végrehajtást a rendvédelem szerves részének tekinti.
Konkrét eredmények, innovatív termékek
Dr. Christián László, a BTNL szakmai vezetője a konferenciával összefüggésben a településbiztonságot emelte ki. Mint elmondta, a nemzeti biztonsági stratégia azon célkitűzése, hogy hazánk 2030-ra Európa 5 és a világ 10 legbiztonságosabb országa között legyen, komoly feladatokat állít mindenki elé, nem utolsósorban az innováció terén. A BTNL egyik fontos szerepe éppen abban van, hogy olyan piaci, állami és tudományos szereplőket tud bevonni innovatív megoldások és megközelítések kifejlesztésébe (pl. Vodafone, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Széchenyi István Egyetem, ORFK) akiknek a Laboratórium nélkül nem biztos, hogy lehetőségük adódott volna az ilyen közös munkára.
Mindemellett a BTNL célja „nem tanulmányok írása”, hanem konkrét eredmények, innovatív termékek létrehozása, amelyeket cégek, önkormányzatok vagy magánemberek is megvásárolhatnak. Ilyen konkrét megoldás lehet a humán munkaerő kiváltása a településbiztonságban többek között dróntechnológia, automatikus recepciók, illetve fokozott kiberbiztonság révén.
Kihangsúlyozta ugyanakkor, hogy biztonság komplex fogalom, számos újszerű kockázat létezik, és sokrétű a társadalmi érintettség, így a megoldások is sokszereplősek. Az általa komplementer rendészetnek nevezett modellben a civil bűnmegelőzés (például a 64 000 hazai polgárőr), a magánbiztonság (például az országban működő mintegy 3000 biztonságtechnikai cég), az önkormányzatok és önkormányzati rendészetek mind jelentős szerepet játszanak, partnerségben a rendvédelmi szervekkel és magával a rendőrséggel.
Az önkormányzatokra kitérve megjegyezte: bár elméletileg ők a bűnmegelőzés fő szereplői – a nemzeti stratégiában is 30 helyen nevesítve, konkrét ajánlásokkal –, a felmérésük szerint ezt mégis elég kevéssé vállalják fel. Ennek pedig sokszor éppen az az oka, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő emberi erőforrás, így a BTNL által kutatott innovatív megoldások különösen jól jöhetnek számukra.
A konferencia záró felszólalójaként Hermann Gábor, a BTNL településbiztonsági alprojektvezetője ismertette a Laboratórium munkáját. Ő is kihangsúlyozta az önkormányzatok szerepét a bűnmegelőzésben, amihez véleménye szerint léteznek kiaknázható helyi tartalékaik. A BTNL munkájának egyik célja éppen az, hogy ezek kiaknázásában segítsen.
Mint elmondta, az alprojekt négy jelenlegi célja közül az első egy objektív minőségellenőrzési szempontrendszer kidolgozása, amely által biztonságosnak minősíthető egy település, a második pedig egy olyan komplex településbiztonsági módszertani útmutató és dokumentumtár elkészítése, amelyet az önkormányzatok hatékonyan tudnak használni. Harmadik céljuk egy integrált lakossági bejelentéskezelő rendszer kifejlesztése, amely egy egyszerű okostelefonos felület által egyszerűsíti le a lakosság által észlelt közterületi gondok bejelentését, majd továbbítja a bejelentést a megfelelő szerveknek. A negyedik cél pedig az „okosvárossal” kapcsolatos elképzelések, rendszerek integrálása egy települési biztonságtechnikai rendszerbe (Smart City Security System), amely képes átfogóan ügyelni a mezőgazdasági, ipari és lakóterületekre, megannyi funkcióval ellátott eszközt adva az önkormányzatok kezébe a bűnmegelőzési erőfeszítéseik támogatására.
